2014.04.19. 19:59, Admin
Tisztelt Asszonyom!
Kérdéseire amely megszűnt munkaviszonyával kapcsolatosan felvetődött :
- elszámolás
- igazolások kiadása
alapján a követező az álláspontom:
elsődleges a békés egyezség. Ennek alapján válaszomat nyomtatott, vagy elektronikus formában eljuttathatja a volt munkáltatójának úgy, hogy annak átvétele igazolható legyen.
Ha ez nem vezet eredményre, Ön személyesen fordulhat a területileg illetékes Kormányhivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet Szakigazgatási Szervéhez, vagy közérdekű bejelentést tehet akár elektronikus formában .
Hivatkozásában kérem szerepeltesse az alábbiakat:
A munkáltató súlyosan megszegte a hatályos 2012. I. A munka törvénykönyvéről és vélelmezem a hatályos 1993 / XCIII. a Munkavédelmi törvény alábbi szakaszait.
1.) 2. § (1) E törvény hatálya
a) a munkáltatóra,
b) a munkavállalóra,
2.) 6. §(2)3 A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
3.) 7. §4 (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A hatályos Munka törvénykönyve alapján Önnek próbaidő időtartama alatt ugyan olyan jogai vannak, mint egy véglegesített szerződéssel rendelkező munkavállalónak, annyi eltéréssel, hogy próbaidő alatt a felek felmondhatnak anélkül, hogy felmondási idő kötné őket.
Ezzel szemben a munkáltató kötelezettsége, hogy az elszámolást határidőn belül megtegye.
4.) 79. § (1) Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
5.) 80. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
(2)40 A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Tehát ha Ön a munkaviszonyát 2014. április 11. nappal megszűntette, amely megegyezik az utolsó munkában töltött nappal, akkor Önnek 2014. április 18. napján meg kellett volna kapnia az elszámolást.
Törvény rögzíti a bérkifizetést:
6.) 157. § (1) A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.
Mivel ez az Ön esetében nem aktuális, az elszámolási kötelezettség alól nem mentesíti volt munkáltatóját.
Továbbá Ön jogosult a foglalkoztatás időtartamára járó ki nem vett szabadság összegére.
Tekintettel a törthónapra, így egy nap szabadság jár.
7.) 159. § (1) A munkabér készpénzben történő kifizetése esetén - eltérő megállapodás hiányában - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell eljárni.
(3) A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.
(5) A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.
8.) 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye.
(2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja
a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
b) ha az előlegnyújtásból ered.
(3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
162. §93 A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs.
163. § (1) A munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le.
Önt alapvető jogaiban megsértették, ezért a felmondást korrigálják, 2014. április 16. napjára, természetesen 2014. április 14.-15-16. napokra munkabér jár.
Ennek jogcíme Távolléti díj, amelyet az alábbiak szerint kell elszámolni:
152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.
Munkám során azt tapasztaltam, hogy az a munkáltató, aki alapvető kötelezettségeit megszegi, ott a további jogszabály - hiányosságok is vannak.
Javasolnám, ha Ön rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, akkor a belépés után az „ e-Bev szolgáltatás menüre kattintva a biztosítotti bejelentés lekérdezése almenü-ben szíveskedjék meggyőződni arról, hogy a volt munkáltatója bejelentési kötelezettségének eleget tett-e?
Amennyiben a megállapodásuk nem egyezik az Ön által kért adatokkal, kérem azt nyomtassa ki, és csatolja állásfoglalásomhoz, és
személyesen keresse fel a munkáltatóját.
Így feltételezhető, hogy Ön a munkába állás előtt nem volt alkalmassági vizsgálaton, illetve a gazdasági társaság munkavédelmi megbízottját sem tudta megismerni.
Tájékoztatom Önt ezek súlyos veszélyeztetésnek minősülnek.
7.) Mvt.8. §9 Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi …szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
54.§. (8)78 A …feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Az ebből fakadó jog Alaptörvényben rögzített jog, és ez az Öné. A munkáltatóját mint jogi személyt az Alaptörvény kevésbé védi.
Bízom abban, hogy kérdéseire kimerítő választ biztosítottam.
Megköszönve bizalmát tisztelettel :
2014. április 18.