Címszavakban már  megjelöltem az ellenőrzési feltételeket.
//globalismunka.gportal.hu/gindex.php?pg=36289055

 

A Munkaügyi Felügyelet eljárása  során nem ad tanácsot megállapítja a hiányosságot, megállapítja a jogszabálysértés mértékét, és határozatban dönt.

Itt meg  kell jegyezni, nem csak a munkavállalónak vannak jogai vagy kötelezettségei, hanem a munkáltatót is megilleti a jog és a kötelezettség.
Amikor mérlegelni kell vélt vagy valós sérelmeket akkor a mérleg serpenyőibe helyezzük bele az  érveinket, és az ellenérveket.
vastag betűvel emelem ki a jogokat*, és kötelezettségeket**

 

6. § (1)² A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

(2)³ A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

7. §⁴ (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

A munkavállaló bosszankodik, mert munkára képes állapotban időben** megjelenik, hogy napi munkáját felvegye.
A munkahelyén közlik, hogy anyaghiány van, haza lehet menni.

A munkáltatónak szíve joga egy műszakot, vagy részét hazaküldeni, de kötelezettsége:
67. Díjazás munkavégzés hiányában

**„146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

147. §⁷⁷ A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.”

Ennek számítási módja:

„148. §⁷⁸ (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

ahol az alapbér : „136. § (1) … a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni”
Ezt arányosan növeli  az alapbér+ alapbér  órára felbontott   százalékos összege.

Másik lényeges elem teljesítménybér.

„137. § (1) A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.

(2) Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.

(3) A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

138. § (1) Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.

(2) A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.

(3) A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat.”

Túl sok a túlóra? A munkáltató kollektív szerződés hiányában  teljes napi munkaidő ( 8 óra ) -ettől eltérhet a munkáltató, ha munkaidőkeretben határozza meg a munkaidőt- esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.Ez havonta 20.8, hetente 5 óra.

Statisztikai adatokkal támasztották alá , hogy a túlterheltség nem a következő napon, hanem annak másnapján  jelentkezik, súlyos munkabaleseteket okozva.